Ilyen volt a mini és a szupermini szezon

Értékeljük egyben a szezont a két alsó korosztályban!
Augusztus első hetében kezdtük a felkészülést a szezonra mindkét korosztályban. Az edzések jóformán az ismerkedéssel és az új edzésmódszerek beépítésével telt. Augusztus végén egy rövid háromnapos tábort rendeztünk, ahol mindenki jobban megismerte egymást a közös programoknak köszönhetően, szeptember 22-én pedig jöhetett az első torna. A tornasorozat úgy épült fel, hogy három-négy hetente mindenki versenyhelyzetben is megmutathassa magát. Októberig mindenki a tudásszintjének megfelelő mérkőzéseken szerepelt. A későbbiekben ez úgy módosult, hogy próbáltunk versenyhelyzetet teremteni a gyerekek között és olyan tornákra is mentek, ami magasabb szintű. Ennek az volt a lényege, hogy ne csak a könnyű tornákon érvényesüljenek, hanem nehezebb meccseken is küzdhessenek a gólokért. Az egész éves szisztéma erre épült, hogy mindig eggyel feljebb játszottak a srácok, feljebb toltuk a határt.

Mi volt a cél a két korosztályban?
Az U8-ban a legmagasabb szinten játszók még magasabbra törhettek és bemutatkozhattak a miniben, ahol nem vallottak kudarcot és mindenki tökéletesen teljesítette a szezon elején felállított elvárásokat. Az U10-es korosztálynál a nemzetközi tornákon való részvétel és az ott nyújtott teljesítmény, illetve a kimagasló edzéslátogatottság eredményeképpen nagyon sok játékost tudtunk bemutatni az U12-es es korcsoportban. Ez is egy nagy lépcsőfok, meg tudták mutatni, hogy hogyan tudnak átállni a kispályáról a nagyra, hogyan illeszkednek be a nagyobbak közé. Az edzőkkel egész szezonban jó volt az együttműködés és ők is bátran nyúltak az U10-es korosztályhoz, illetve edzőmérkőzéseket is játszottunk ellenük az utolsó két hónapban.

Miben fejlődött leginkább a két korosztály?
Fejlődésben a csapatszellemet és a szülői munkaközösséget szeretném kiemelni. Egész évben nem volt probléma sem edzéseken, sem tornán. Az év végi versenyek elmaradtak, de így is mindenkinek megvolt a kötelező tornaszáma, minden gyerek játszott 4-5 tornát a szezonban, pedig másfél hónappal előbb kellett befejeznünk. Célunk volt, hogy adott tornaszámot teljesítsenek, hiszen igazán (hiába játszanak sokat egymás ellen) itt lehet látni, hogy az edzésen begyakorolt dolgokat hogyan tudják megmutatni, illetve mérkőzésszituációban miképpen tudnak reagálni. Ők gyerekek, a tornákra elsősorban a játék öröméért járunk, de edzői szemmel nagy büszkeség, ha egy meccsen olyan begyakorolt figurát vagy passzjátékot láthatunk, amit többször is átvettünk az edzéseken.

A vírushelyzet miatt csonka véget ért a szezon. Hogyan zajlik most a munka?
Próbáltunk alkalmazkodni a kialakult helyzethez, az első négy hétben mindenkinek új volt az online tanulás, így feladatokat adtunk nekik, majd ezt a koncepciót lecseréltük arra, hogy élőben online edzéseket tartunk. Egy edző bemutatja a gyakorlatokat, a másik három vagy négy edző pedig figyeli ezek helyes elvégzését. Kiemelkedő fontosságú számunkra , hogy legalább kétnaponta találkozzunk, ha máshogy nem, így, az online világban, hogy a kialakult kapcsolatrendszer megmaradjon. Fontos, hogy így megmaradt a megfelelő szülő-edző-gyerek kapcsolat. A program sikeres, 80 százalék fölötti az edzéslátogatottság, évjáratonként tartjuk az edzéseket. Jó volt látni, hogy a gyerekek hallgatnak ránk és mennyre várták az új impulzusokat, amiket tőlünk kapnak, hiszen itt most nem a szülő irányítja őket, hanem újra az akadémiás rendszerben dolgozhattak, még ha személyesen nem is találkozhattunk. Május közepén újraindultak az edzések, kisebb csoportokban készülünk a következő idényre mindkét korosztályban.