Újabb három fiatal a Fehérvári Titánokban 1. rész

  • 2018.11.22. 17:00
  • Fehérvárav19
Három mindössze 18 éves játékos, Almási Márk, Dézsi Bence és Kovács Alex mutatkozott be a Fehérvári Titánokban az elmúlt másfél hónapban. A fiatalokkal arról beszélgettünk, hogy hogyan éli meg ezt egy még alig juniorkorú hokis és mik a céljaik a szezonban.

Mindhárom fiatal 2000-ben született, de ennek ellenére már tavaly is a juniorcsapat tagjai voltak, melyet akkor a jelenleg a Fehérvári Titánok vezetőedzőjeként tevékenykedő Kiss Dávid irányított. A srácok az Ifj. Ocskay Gábor Tehetséggondozó Ösztöndíj Programba is bekerültek, hiszen egész eddigi pályafutásuk során kiemelkedő teljesítményt nyújtottak aktuális korosztályukban.

Elsőként Almási Márk mutatkozott be közülük a Fehérvári Titánokban. A fiatal támadó legutóbbi három szezonjában bajnoki címet ünnepelhetett csapatával, idén az osztrák bajnokságban pedig eddigi 12 mérkőzésén 18 pontot gyűjtött.

Hogy tudtad meg, hogy bemutatkozhatsz a felnőtt bajnokságban, milyen érzés volt?
Októberben egy junioredzés után éppen meccset néztünk és Kiss Dávid odajött hozzám, hogy szükség lenne rám másnap a Titánban, tudnék-e öltözni. Természetesen nem is lehetett más a válaszom, mint igen. Reggel már a felnőtt csapat tagjaival edzettem, ami először nagyon furcsa érzés volt. Nem sokat játszottam ugyan, de jó volt jégre lépni egy felnőtt gárdában, ráadásul győztes mérkőzésen mutatkozhattam be, ami külön öröm számomra.  

Miben látod a különbséget a junior és a felnőtt korosztály között?
Úgy gondolom, hogy előny számomra az, hogy évekig Kiss Dávid volt az edzőm és a Titánok több tagjával is évekig egy csapatban játszottam, így nem akkora a szakadék. Sebességbeli különbséget nem igazán éreztem, mert gyors játékosnak tartom magam, de egyéb fizikális (igazából súlybeli) differenciát lehet tapasztalni. A legnagyobb különbség talán a rutin, hiszen az ebben a bajnokságban szereplő játékosok sokkal gyorsabban gondolkodnak. Ha csak egy példát akarok hozni erre, akkor ha én ki szeretném juttatni a korongot a harmadból, a juniorban meg tudom tenni, a felnőttben viszont már ott lesz a játékos, ahová én adnám a pakkot. Úgy érzem, a gyors döntéshozatalt egyre több és több meccsel lehet gyakorolni, azt hiszem, ebben kell sokat fejlődnöm.
A legutóbbi erdélyi túrán megszerezted életed első felnőtt gólját. Milyen érzés ez számodra?
Először el sem hittem, vagyis igazából észre sem vettem. Elkorcsolyáztam a kapu mögött és akkor láttam, hogy bent van a korong, a többiek pedig jönnek felém és mindenki örül. Akkor tudatosult bennem, hogy gólt ütöttem. Vicces emlék marad, az biztos.

Mik a terveid a szezonra?
Természetesen mindkét juniorbajnokságban szeretnénk címvédőként aranyérmet ünnepelni. Ezen kívül pedig jó lenne minél több felnőtt mérkőzésen jégre lépni.