Vértes Nátán az NCAA-ben folytatja

Vértes Nátán 2010-ben, az Ifj. Ocskay Gábor Jégkorong Akadémia alakulásakor érkezett Székesfehérvárra. A szélső már a 2016/2017-es szezonban bemutatkozhatott a juniorválogatottban, a nemzeti együttessel feljutást ünnepelhetett, a klubsikerek mellett ifjúsági korú játékosként a következő szezonban már meghatározó tagjává vált az U20-as nemzeti csapatnak, 2016-ban pedig Magyarországot képviselte a lillehammeri Ifjúsági Téli Olimpián az ügyességi versenyszámban. A fiatal támadó az elmúlt szezont a második legerősebb észak-amerikai juniorliga, az NAHL bajnokcsapatánál töltötte. Decemberben meghatározó tagja volt a feljutást ünneplő magyar juniorválogatottnak a kijevi Divízió I/B világbajnokságon. A mindössze húsz éves támadóval az egyetemi lehetőségről, az idáig vezető útról és a célokról beszélgettünk.

Milyen érzés a legjobb egyetemi ligában folytatni? Mekkora lépés ez számodra?
Nagyon boldog vagyok, hogy egy ekkora lépcsőfokot sikerült meglépnem, de sosem felejtem el, honnan jöttem és kik segítették az utam. Elmondhatatlanul hiányzik Fehérvár, mindig erőt ad és szeretettel gondolok vissza az ott töltött évekre, hiszen Kercsó Árpád legfiatalabb játékosaként kerülhettem az Akadémiára. 10 éves koromtól ott nevelkedtem, akkor még egy macival aludtam és játékosok bábuit gyűjtöttem az asztalomon. Az Akadémia a gyerekkorom és a családom, Fekti István a mai napig nagyon sokat segít, amiért mindig hálás leszek, nem döntenék nélküle semmiben. Édesanyám után Őt hívtam fel először, amikor megkaptam az egyetem ösztöndíjajánlatát. Kiss Dáviddal, aki szintén az egyik legfontosabb ember számomra, az U20-as világbajnokságon találkozhattam újra és nagyon örültem, hogy ismét az edzőm lehetett. A fehérvári csapattársaimmal is szoros a kötelék és sokukkal tartom a kapcsolatot.

Hogyan lehet idáig eljutni? Hogyan zajlik a kiválasztás ebben a ligában?
Egy amerikai juniorcsapatba is nagyon nehéz bekerülni, nemhogy egy egyetemi együttesbe. Az NAHL-csapatoknál 60 főből álló játékoskeretet szűkítenek 20-ra a szezon kezdetére. Idény közben minden mérkőzésen két-három egyetemi edző figyeli a játékosokat, ezért ha valakinek jól megy a játék, fel tudja magára hívni az egyetemek figyelmét. Szerencsére több egyetem vette fel velem a kapcsolatot a szezon folyamán, official visit-en is voltam, ahol körbevezettek az egyetemen, a jégpályán es az öltözőben.

Te vagy a második magyar, aki idáig eljutott és az első olyan, aki idősebb korában került Amerikába. Ezt hogyan éled meg?
Nagyon boldog, büszke és izgatott vagyok, hogy ösztöndíjat kaptam az NCAA-ben érdekelt Alaska Fairbanks egyetemi csapatába, óriási lépés a jégkorongos pályafutásomban és ezzel egy gyermekkori álmom vált valóra. A másik magyar Papp Kristóf, más utunk volt, de egyik sem könnyű. Idősebb korban, manager és anyagi háttér nélkül Magyarországról valóban csoda és mesébeillő, ami velem történt, ám úgy érzem az, amit elértem, jó visszaigazolás az Akadémiának, a vezetőknek és az edzőimnek, mindenkinek aki hisz bennem és erőt adhat minden kis hokisnak, hogy ennyire ’tiszta1, kemény munkával kikövezett úton sem elérhetetlen idáig eljutni.

Szamítottál-e rá, hogy bejutsz?
Végig hittem és bíztam benne, éreztem, reméltem, hogy valamelyik egyetem ösztöndíjat fog ajánlani. Végül az alaszkai egyetemét fogadtam el, ami visszautasíthatatlan volt, mert a négy évre teljes ösztöndíjat kaptam, amit csak keveseknek ajánlanak fel. Sokat beszélgetett és egyeztetett velem a vezetőedző és a másodedzők is nagyon szerették volna, hogy náluk folytassam. Mindig különleges volt számomra minden megkeresés. Fischer Miklóssal, az Akadémia sportpszichológusával a mai napig tartom a kapcsolatot és szoros kötelék alakult ki köztünk. Ő készített fel az Ifjúsági Olimpiára és Finnország alatt is végig segített online, hiszen nekem az egy elég nehéz időszak volt a honvágy és egy nagyon komoly sérülés miatt. Az Ő hatására az alaszkai egyetemen sportpszichológiát fogok tanulni, aminek az Alaska Fairbanks vezetősége is nagyon örült.

Mik még a céljaid a következő szezonban?
Sikeres, ponterős és az ideihez hasonló komoly, serülésmentes szezont szeretnék futni.

Mikor indul a szezon és a közös munka? Hogyan töltöd jelenleg a napjaidat?
Előttem áll még az érettségi, a napokban írtam itt Amerikában online a 12. évfolyam záróvizsgáit, otthon pedig majd az érettségi vizsgák jönnek. Az Aberdeen Wings csapata visszavár, ők nagyon szeretnék, hogy még egy évet velük maradjak. De amint minden feltétel adott ahhoz, hogy elkezdhessem a tanulmányaimat, az egyetemi csapatban folytatom. Mindent megteszek, amit meg kell tennem ehhez és amit megtehetek a jelenlegi helyzetben. A napokban egy nagyon fontos embertől kaptam egy olyan üzentet, amit még sokszor el fogok olvasni, útravaló és iránytű is a tehetségről, “ami nem természetes alkotóeleme az életnek, esély a különlegességre, de nem garancia a sikerre.”